8 Lection octo / Octave lection

Hugo faceva un effortio pro concentrar su pensatas e continuar su studio:

"Trenta dies in novembre
in april, in junio e septembre,
vinti-octo in solo un,
in omne alteres trenta-un."

Le anno es dividite^[1] in 365 (tres centos sexanta-cinque) dies. Un die consiste de vinti-quatro horas, un hora ha sexanta minutas e in cata minuta il ha^[2] sexanta secundas.

Etiam un secunda pote esser longe, benque illo es le periodo le plus curte^[3] in le mesura practic del tempore. Quando on attende alcuna o alcuno, illo es longissime^[4]. "Curte" (o "breve") es le opposito de "longe".

Questiones

1. Que die es hodie? (Dominica etc.) 2. Que data es /il/ hodie? (Il es le prime /die/ de julio. Il es le /die numero/ octo de novembre, etc.) 3. Que hora es il? (Il es tres /horas/ e dece-novem /minutas/ = 3^h19. Il es quatro /horas/ e cinquanta /minutas/ = 4^h50 = dece minutas ante cinque = cinque horas minus dece /minutas/. 10^h15 = dece horas e dece-cinque o: dece horas e un quarto. 18^h30 = dece-octo horas e trenta o : dece-octo horas e un medie.) 4. Quando arriva le traino? (Le traino arriva a 20^h27 = a vinti /horas/ e vinti-septe o: a octo e vinti-septe del vespere o: del postmeridie.) 5. Que die esseva heri? 6. Que die essera deman? 7. A que hora arriva illes?

[Megoldások]

Szójegyzék

effortio	erőfeszítés	longíssime	nagyon hosszú
concentrar	koncentrálni	oppósito	ellentét
continuar	folytatni	número	szám
solo=solmente	csak	que data es il?	hányadika van?
consister de	állni vmiből	que hora es il?	hány óra van?
hora	óra (időegység)	minus	mínusz
cata	minden egyes	post	után
il ha	van	quarto	negyed
secunda	másodperc	medie	fél
benqué	ámbár, noha	arrivar	érkezni
período	periódus	partir	távozni
curte	rövid	tráino (i=y)	vonat
breve	rövid	véspere	este
plus curte	rövidebb	postmeridie	délután
le plus curte	a legrövidebb	heri	tegnap
mesura	mérés, mérték	deman	holnap
práctic	gyakorlati	ex	-ból, -ből; közül
attender	várni	léttera	levél
alcuno	vki (férfi)	líttera	levél
alcuna	vki (nő)

Megjegyzés

A benque szót szokásosabb külön írni: ben que.

Nyelvtan

A szenvedő igealakot akkor használjuk, ha a cselekvés alanyát nem ismerjük, vagy pedig nem akarjuk megnevezni vagy hangsúlyozni. - A szenvedő igealakot az esser segédigével és a főige múlt idejű melléknévi igenevével képezzük. Le libro es legite 'A könyvet olvassák', 'A könyv olvastatik'. Le libro esseva legite 'A könyvet olvasták', 'A könyv olvastatott', stb. - A szenvedő igealak helyettesíthető az on általános alanyos vagy pedig - ha ez nem okozhat félreértést - a visszaható szerkezettel. On lege le libro 'A könyvet olvassák', Le libro se lege 'A könyv olvasódik'. - Ha szenvedő szerkezetben a cselekvés alanyát megnevezzük, ezt általában a per 'által' elöljáróval kapcsoljuk a mondathoz. Le libro es legite per Hugo 'A könyv olvastatik Hugó által'. Egyenértékű kifejezés: Le libro se lege per Hugo.
A létezés, ottlét nyomatékos kifejezésére az il ha szerkezetet használjuk. Sur le banco il ha tres libros 'A padon három könyv van'. A legkülönbözőbb igeidőkben állhat. Sur le banco il habeva tres libros 'A padon három könyv volt.'

A melléknevek és határozószók fokozása a plus és le plus szavak segítségével történik. Ezeket mindig a fokozott szó elé tesszük. belle 'szép', plus belle 'szebb', le plus belle 'a legszebb'; bellemente 'szépen', plus bellemente 'szebben', le plus bellemente 'a legszebben'. - Négy melléknévnek és két határozószónak rendhagyó fokozása is van. Ez a rendhagyó fokozás a latinban és a újlatin nyelvekben is megtalálható, és a rendhagyó alakok származékai közkeletű nyelvközi szavak, ezért megtanulásuk elengedhetetlen. (A különböző változatok egyenértékűen használhatók.)

jó	bon	plus bon	le plus bon
		melior	le melior
			le óptime
rossz	mal	plus mal	le plus mal
		pejor	le pejor
			le péssime
jól	ben	plus ben	le plus ben
		melio	le melio
			le optimemente
rosszul	mal	plus mal	le plus mal
		pejo	le pejo
			le pessimemente
nagy	magne	plus magne	le plus magne
		major	le major
			le máxime
kicsi	parve	plus parve	le plus parve
		minor	le minor
			le mínime

Alapfok mellett az összehasonlítás a tanto (vagy si) … como szópárral történik. Iste libro es tanto (si) belle como le altere 'Ez a könyv olyan szép, mint a másik'.
Középfok mellett az összehasonlítás a que (qu=k) 'mint' szóval történik. Le avion es plus rapide que le traino 'A repülőgép gyorsabb, mint a vonat'.
Felsőfok mellett az ex elöljárót használjuk. Hugo es le plus elegante ex le seniores 'Hugó a legelegánsabb az urak közül'.

Lefelé a minus, le minus szavakkal fokozunk. Le traino es minus rapide que le avion 'A vonat kevésbé gyors, mint a repülőgép', Hugo es le minus diligente ex le studentes 'Hugó a legkevésbé szorgalmas a diákok közül'.

A melléknévhez kapcsolt -íssime képző jelentése: 'nagyon', 'igen'. longe 'hosszú', longíssime = multo longe 'nagyon hosszú'. - Határozószót -o-val is képezhetünk belőle. longíssimo 'nagyon hosszan'. Az -íssimo képző a ben határozószóhoz is illeszthető: beníssimo 'nagyon jól'.

Gyakorlat

Fordítsuk le: 1. A könyvet az orvos írta. 2. A könyveket ő írta. 3. A könyvet egy professzor írta. 4. A leveleket ('levél' - léttera vagy líttera; az utóbbit gyakrabban használják) a titkár (titkárnő) fogja megírni ('titkár' - secretario, 'titkárnő' - secretaria). 5. A programot az elnök (presidente) fejezte be ('befejezni' - finir). 6. Ulla szép, Birgitta szebb, de Anna a legszebb. 7. A főnév a legfontosabb szó. 8. Ez a mód olyan könnyű, mint a másik.