Az Interlingua egy nyelvtana

Alexander Gode & Hugh Blair IALA 1951

Szófajok

Határozók

43. §

A magyarhoz hasonlóan léteznek elemi és képzett határozószavak, valamint határozós szerkezetek.

44. §

Az ELEMI HATÁROZÓSZAVAK önálló szótári egységek, és nyelvtani megjegyzést nem igényelnek. Példák: nunc ‘most’, minus ‘kevésbé’, plus ‘jobban, inkább, többé’, hic ‘itt’, ibi ‘ott’, aliquanto ‘némiképp’, semper ‘mindig’ stb.

45. §

A HATÁROZÓSZAVAK KÉPZÉSE melléknevekből szabály szerint a -mente képzővel történik; -c-re végződő szavak esetén a képző elé -a- magánhangzó szúródik be.

natural: naturalmente
evidente: evidentemente
remarcabile: remarcabilemente
auxillar: auxiliarmente
clar: clarmente
photographic: photographicamente
austriac: austriacamente
vorace: voracemente

46. §

Képzett határozószókból álló felsorolás esetén a -mente képzőt csak az utolsó tagon kell kitenni.

clar e franc: clar- e francamente
voluntari e frequente: voluntari- e frequentemente

47. §

Az interlingua szótárban szereplő határozószók egy része szabálytalanul képződik a megfelelő melléknévből. Például: bon ‘jó’: ben ‘jól’; melior ‘jobb’: melio ‘jobban’; pejor ‘rosszabb’: pejo ‘rosszabbul’; mal ‘rossz’: mal ‘rosszul’; stb. Az ilyen típusú képzéseket legjobb elemi határozószavaknak tekinteni, mivel nem szolgálhatnak további képzések modelljeként. A két legtöbb tagot számláló ilyen határozószói csoport az -e végűeké (amelyeknél a melléknévi és határozói alak azonos) és az -o végűeké.

  1. bastante ‘elég, elegendő’: bastante ‘elég(gé), meglehetősen’
    forte ‘erős’: forte ‘erősen’
    longe ‘hosszú’: longe ‘messze, távol’
    tarde ‘lassú, lusta’: tarde ‘későn’
  2. certe ‘bizonyos’: certo ‘bizonyosan’
    expresse ‘világos, részletes; kifejezett’: expresso ‘szándékosan; kifejezetten’
    juste ‘igazságos, jogos; becsületes’: justo ‘igazságosan, jogosan; becsületesen’
    mesme ‘ugyanolyan’: mesmo ‘ugyanúgy’
    multe ‘sok’: multo ‘nagyon’
    preste ‘fürge, gyors, ügyes’: presto ‘fürgén, gyorsan; hamar(osan), rögtön’
    quante ‘ahány, amennyi’: quanto ‘amennyire’
    subite ‘hirtelen, váratlan’: subito ‘hirtelenül, váratlanul’
    tante ‘ennyi, annyi; valamennyi (bizonyos mennyiségű)’: tanto ‘annyit, annyira’
    tote ‘mindegyik, minden; egész’: toto ‘egészen, teljesen’

Az -*issime képzős melléknevek mindegyikéből képezhető -o-ra végződő határozószó, pl. bellissime ‘igen szép’: bellissimo ‘igen szépen’. Az -*issimo végződés használható alapfokú határozószókból abszolút felsőfokú forma képződésére, pl. ben ‘jól’: benissimo ‘igen jól’. A primo, secundo, tertio ‘elsősorban, először; másodsorban, másodszor; harmadsorban, harmadszor’ határozói sorszámneveket illetően l. 130. §.

N. B. Önálló használatban (pl. felkiáltásokban és hasonló szerkezetekben) -o-ra végződő határozószó képezhető minden olyan melléknévből, amely -o/-a végződéssel főnevesíthető, vö. 40. § - 41. § fentebb.

Vos crede illo? - Claro! ‘Ön(ök) ezt elhiszi(k)?’ – ‘Nyilvánvalóan!’
Exacto, illo es mi opinion! ‘Pontosan, ez a véleményem!’

48. §

Sok HATÁROZÓS SZERKEZET rögzült kifejezés, és megtalálható az interlingua szótárban.

in summa ‘egy szóval, összefoglalva’
de nove ‘újból, megint’
de tempore in tempore ‘időről időre’
etc.

A határozói funkciójú kifejezések ugyanolyan természetes módon, végtelen számban alkothatók, mint a magyarban. A ‘három órakor’, a ‘kishúgommal’ és a ‘fogásznál’ kifejezéseknek határozói funkciója van a ‘Három órakor találkozóm van a kishúgommal a fogásznál’ mondatban, csakúgy mint a megfelelőiknek a következő interlingua mondatban:

A tres horas io es citate con mi parve soror a presso del dentista.

Megjegyzendő, hogy a magyar és az interlingua hasonlít abban is, hogy az önálló főnevek is használhatók határozóként távolság és időtartam kifejezésére (az ilyen főnevek a magyarban tárgyesetben állnak).

‘Sétáltam egy mérföldet egy pipára való dohányért’
Io irea a pede un millia pro un pipata de tabaco

‘Hadd várjon (ő hn) egy percet’
Que ille attende un minuta

Valamint:

‘Kardját kirántva (ő hn) berohant a konyhába’
Su spada tirate, ille se precipitava in le cocina

‘Könnyekkel a szemében (ő nn) elmesélte nekem szomorú történetét’
(Con) Lacrimas in su oculos, illa me relatava su triste historia

49. §

A szabálytalan határozószavak léte nem zárja ki a szabályos szinonimáik képzését.

ben vagy bonmente ‘jól’
melio vagy plus ben vagy plus bonmente ‘jobban’
primo vagy primemente ‘elsősorban, először (is)’

50. §

A HATÁROZÓSZÓK FOKOZÁSA nem tér el a melléknevek fokozásától, l. 34. § - 37. § fentebb.

interessantemente : plus interessantemente : le plus interessantemente (‘érdekesen’)

interessantemente: minus interessantemente: le minus interessantemente

Illa scribe plus interessantemente que ille sed illa parla minus interessantemente
‘A nő jobban ír, mint a férfi, de a nő kevésbé érdekesen beszél’

Iste chocolate es attractivissimemente impacchettate
‘Ez a csokoládé van a legvonzóbban bemutatva’

51. §

A HATÁROZÓK HASZNÁLATA nem tér el nagyon a magyarétól. Azonban az interlinguában az angolhoz hasonlóan – jórészt értelmezőként, illetve kapcsolóigékkel – a melléknevek és a melléknévi igenevek is használhatók ott, ahol a magyar határozószóval, határozói igenévvel élne.

Le rivo curre murmurante per le foresta
‘A patak csobogva fut keresztül az erdőn’

Le sol brilla clar e belle
‘A nap tisztán és szépen ragyog’

Post le tertie cocktail ille vide duple
‘A harmadik koktél után (ő hn) duplán lát’

Il debe esser possibile exprimer illo plus breve
‘Muszáj, hogy rövidebben legyen kifejezve’

Azonban a magyar használatnak megfelelően murmurantemente stb. is mondható az interlinguában, valamint az -o-ra és -e-re végződő határozószavak is alkalmazhatók itt.

52. §

A HATÁROZÓK HELYZETE nagyjából megegyezik a magyaréval. A határozók rendszerint megelőzik az általuk módosított kifejezést (ez igaz az etiam ‘is’ jellegű szavakra is, amelyek a magyarban a vonatkozó szó után állnak). Ha a határozók a mondat egészét módosítják, akkor a mondat élére vagy végére kerülnek, illetve közbevetett használat esetén vesszőkkel választódnak el a mondat többi részétől.

Ille es extrememente felice
‘ő hn rendkívül boldog’

Quando le tempesta arrivava, illes esseva felicemente reunite circa le foco
‘Amikor a vihar megérkezett, boldogan gyűltek össze a tűz körül’

Felicemente illes esseva al domo quando le tempesta arrivava
‘Szerencsére otthon voltak, amikor a vihar megérkezett’

Etiam tu!
‘Te is!’

53. §

Ha egy igéhez egyszerre járulna egy határozószó (különösen a non ‘nem’) és egy (nem alanyi szerepű) névmás, akkor az igéhez közelebbi helyzetet a névmás fogja elfoglalni.

Io non lo crede
‘Nem hiszem’

Ille non me lo dice
‘ő hn nem mondta nekem’

N. B. A non ‘nem’ határozószó mindig közvetlenül a tagadott igealak előtt áll.

Io non pote supportar su perfumo
‘Ki nem állhatom az (ő nn) parfümét’

Io non pote visitar le
‘Nem tudom őt hn meglátogatni’

Io pote non visitar le
‘Tudom őt hn meg nem látogatni (vagyis dönthetek ebben, vagy lehetséges őt meg nem látogatnom)’


lap tetejére   |   « előző oldal   |   következő oldal »

Vissza a főoldalra

Az eredeti interlingva nyelvtannal kapcsolatban Ado Hall-nak, a magyar változattal kapcsolatban pedig nekem lehet levelet küldeni.