A HATÁROZOTT NÉVELŐ alakja: le ‘a, az’. Formája változatlan, nem egyeztetjük az utána álló főnévvel. Azonban a megelőző a és de elöljárószókkal al, ill. del szócskává olvad össze.
le patre ‘az apa’
le matre ‘az anya’
le infante ‘a gyerek’
le patres ‘az apák’
del patre al matre ‘az apától az anyáig’
le matre del infantes ‘a gyerekek anyja’
A határozott névelőt nagyjából a magyar nyelv szabályainak megfelelően használjuk. Fontos különbség az, hogy nem használunk névelőt, ha többes számban általánosságban utalunk személyek, dolgok csoportjára:
‘Szeretem a gyerekeket (általánosságban)’ Io ama infantes
‘Szeretem a gyerekeket (az előbb említetteket)’ Io ama le infantes
‘Hol találok virágokat?’ Ubi pote io trovar flores?
‘Hol találom a virágokat?’ Ubi pote io trovar le flores?
A megszólítás kivételével határozott névelő áll a titulussal használt személynevek előtt. Szintén használatos elvont fogalmak, valamint személyek, dolgok csoportját, fajtáját jelölő szavak előtt, ha azok egyes számban állnak és az általuk jelentett dologról általánosságban vagy megszemélyesítve beszélünk:
‘X professzor és felesége’
le professor e le seniora Alicuno
‘Szabadságot adj vagy halált’
Da me le libertate o le morte
‘Örülök, hogy találkoztunk, dr. X’
Io es felice de vider vos, doctor Alicuno
‘ő nn rajong a férfiakért és az állatokért’
Illa adora le homine e le animal
A magyartól eltérően – de az angollal egyezően – nem használunk határozott névelőt mutató, kérdő és vonatkozó névmás mellett, sem előttük, sem utánuk. Nincs határozott névelő általában a birtokos névmás előtt sem, vö. 64. §.
A HATÁROZATLAN NÉVELŐ alakja: un ‘egy’. A határozott névelőhöz hasonlóan változatlan, nem egyeztetjük az utána álló főnévvel. A magyarral egyezően a határozatlan névelő alakilag nem különbözik az un ‘egy’ számnévtől.
un patre ‘egy apa’
un matre ‘egy anya’
un infante ‘egy gyerek’
un vacca ‘egy tehén’
A határozatlan névelőt az angolhoz hasonlóan használjuk.
Az angol a magyartól eltérően határozatlan névelőt használ az állítmány értelmét kiegészítő szavak, különösen a foglalkozást, állást, rangot, vallást, nemzetiséget, társadalmi pozíciót jelentő főnevek vagy főnévként használt melléknevek előtt, vö. magyar ‘a testvérem [egy] festő’, ‘[egy] derék embernek tartalak’ mondatok. Ugyanígy határozatlan névelő áll az egyes számú közös főnevek előtt, ha nem egy-egy, vagy egy bizonyos élőlényről vagy dologról van szó, hanem az egész csoportról, fajról: ilyenkor a magyar határozott névelőt használ; vö. ‘az [egy] asztal [egy] bútor’ típusú mondat. Határozatlan névelő van az elvont fogalmak előtt, ha azoknak valamilyen különös, fajtájáról, esetéről van szó, valamint anyagnevek előtt, ha az anyagnak egy darabjáról részletéről van szó, különösen, ha a résznek kiemelt (különös, meghatározott stb.) jelentést tulajdonítunk, vö. ‘[egy] olyan nemeslelkűséggel viselkedett, amit nem fogadhattam el’, ‘[egy] nagy mértékben’.
Mind a HATÁROZOTT, mind a HATÁROZATLAN NÉVELŐ a melléknevekhez hasonlóan használható önálló főnévként (pontosabban főnévi névmásként) is, vö. 38. §–41. §. A magyarban ilyenkor legtöbbször az -é birtokjel, illetve az egyik névmás felel meg nekik:
mi amico e le de mi fratre
‘az én barátom és a testvéremé’
mi fratre e un de mi amicos
‘a fivérem és a barátaim egyike’
Io parla duo linguas; un al domo, un altere al officina; le un es francese, le altere anglese
‘Két nyelvet beszélek: egyet otthon, egy másikat a műhelyben; az egyik a francia, a másik az angol.’
Io parla duo linguas; le de mi familia e le de mi ambiente
‘Két nyelvet beszélek: a családomét és a környezetemét’
Ha főnévi névmásként használjuk őket, a névelők többes számba tehetők: les, illetve unes. Az előbbinek leggyakoribb magyar megfelelője -éi többes birtokjel, az utóbbié a néhány szó:
le opiniones de mi patre e les de mi matre
‘apám és anyám nézetei (tkp. apám nézetei és anyáméi)’
Nostre amicos veni: les de mi fratre, un de mi soror, e unes del amicos de nostre parentes
‘A barátaink érkeznek: a fivéreméi, a lánytestvéremé és néhányan a szüleinkéi közül’
Főnévi névmási használatban a névelőknek van külön hím- és nőnemű formájuk: le és la, ill. uno és una, melyek mindegyike többes számba tehető. A nemre utaló formák használata azonban nem szükséges, ha a szövegkörnyezet e nélkül is világos.
Mi fratre e mi soror invita lor melior amicos; le de mi fratre ama la de mi soror
‘A fivérem és a lánytestvérem meghívják a legjobb barátaikat; a fivéremé hn szereti a lánytestvéremét nn’
Mi fratre e mi soror ha multe amicos. Uno de mi fratre ama una de mi soror
‘A fivéremnek és a lánytestvéremnek sok barátja van. A fivérem egyik [fiú] barátja szereti a lánytestvérem egyik barátnőjét.’
mi amicos, unos de mi fratre, e las de mi soror
‘a barátaim, fivérem néhány [fiú] barátja és a lánytestvérem barátnői’
Fontos, hogy a főnévi funkciójú névmási határozott névelő hímnemű le és nőnemű la formájának végződése bizonyos névmások végződésével mutat hasonlóságot (vö. 54. §, 58. §, 78. §), míg az uno–una névmási határozatlan névelőpár nemtől függő végződése a főnevekével azonos (vö. 24. §).
A határozott névelőnek van egy semlegesnemű lo névmási alakja is, amely csak a lo que ‘(az,) ami(t); (az[t]), hogy mi(t)’ kifejezésben* fordul elő. Ennek is van többes száma: los, bár ritkán használt.
lo que io pensa
‘(az,) amit gondolok’
Io non sape lo que ille pensa
‘Nem tudom (azt), hogy mit gondol (ő hn)’
* A lo que kifejezést a tárgymutató határozatlan vonatkozó névmásnak hívja.
Az eredeti interlingva nyelvtannal kapcsolatban Ado Hall-nak, a magyar változattal kapcsolatban pedig nekem lehet levelet küldeni.