Az Interlingua egy nyelvtana

Alexander Gode & Hugh Blair IALA 1951

Szóalkotás

Ige képzése főnévből és melléknévből

140. §

IGÉK FŐNEVEKBŐL és MELLÉKNEVEKBŐL egyszerűen az -ar főnévi igenévi végződéssel, illetve az -ificar vagy -isar (vagyis -i-t követő -ficar, ill. -sar) képzők segítségével képezetők. E három típus jelentése közti különbséget könnyebb megérezni, mint leírni.

Az új képzések esetén az alábbiakat kell észben tartanunk: Az -ar végződésnek nincs önálló jelentése, csak a származék ige voltát jelzi. Az ige jelentését ekkor más tényezők határozzák meg. Illusztrálásul: az, hogy a guanta ‘kesztyű’ főnévből származó guantar ige jelentése ‘kesztyűt húz’ és nem ‘kesztyűszerűvé tesz’ (az acierar ‘acélszerűvé tesz’ < aciero ‘acél’ mintájára) vagy ‘kesztyűvel megüt’ (a martellar ‘kalapáccsal üt’ < martello ‘kalapács’), az nem az -ar végződésen múlik, hanem a józan észen. Így az -ar-ral képzett új igék az aktuális jelentésüket a szövegkörnyezettől, a józan észtől vagy az éppen használt igekötőtől (előtagtól) kapják. Ez utóbbira példa az afratar (< fratre ‘fivér’) ige, ahol az a(d)- ‘oda-, hozzá-’ igekötő itt valamivé válást jelöl, így a jelentés ‘testvérré, testvérekké tesz’; vagy az invinagrar (< vinagre ‘ecet’), ahol az in- ‘be(le)-’ igekötő belekerülésre utal, tehát a jelentés ‘beecetez; ecetbe tesz, márt’ lesz.

Az -ificar-ral képzett igék arra utalnak, hogy valamit olyanná tettünk, amilyen az korábban nem volt. Hasonló az -isar képző egyik jelentése is, azzal a különbséggel, hogy az adott valami csak egy új állapotba került, de nem vesztette el a korábbi azonosságát. Így a petrificar ‘el-/megkövesít, kővé mereszt’ ige olyan tevékenységet jelöl, aminek során valami olyan vált kővé, amely korábban más volt; míg a vaporisar ‘(el)párologtat, (el)porlaszt’ arra utal, hogy az anyag ugyanaz maradt, csak a minősége, halmazállapota változott meg. Az új képzésekben ez a különbség érvényesítendő. Például a papiro ‘papír’ főnévből képzett papirificar ‘papírt készít belőle’ ige tárgya a fa lehet, míg a papirisar ‘papírt készít belőle’ a farostra, háncsra utalhat, amely megmarad, csak papírrá nemezelődik.

-ar
  1. ‘...-t használ, alkalmaz, tesz (vhová, vmire), ad (vkinek, vminek) stb.’ pl. vulnere ‘seb’ > vulnerar ‘megsebesít’;
    Új képzés: anello ‘gyűrű’ > anellar ‘(meg)gyűrűz, gyűrűt helyez (vkire, vmire), ad (vkinek)’; garage ‘garázs’ > garagiar ‘garázsban tart, garázsba tesz, garazsíroz’;
  2. ‘...-vé tesz, alakít stb.’ pl. sic ‘száraz’ > siccar ‘szárít, szárazzá tesz’;
    Új képzés: folle ‘őrült, bolond’ > follar ‘megőrjít, megbolondít’
    Megjegyzés: Az -ar használatát igekötőkkel (előtagokkal) l. fentebb, ill. 155. §, 163. §.

-ificar
‘...-vé átalakít, tesz, változtat stb.’ pl. ample ‘bő, tágas’ > amplificar ‘bővít, tágít’; petra ‘kő’ > petrificar ‘el-/megkövesít, kővé mereszt’
Új képzés: grasse ‘zsír’ > grassificar ‘hizlal’; glacie ‘jég’ > glacificar ‘jéggé alakít’
Megjegyzés: Ha főnévhez járul, felfogható a -ific melléknévképző és az -ar igeképző együttesének, pl. pace ‘béke’ + -ificar, ill. pacific ‘békés, békeszerető, csendes’ + -ar > pacificar ‘megbékít, lecsendesít’.
-isar
  1. ‘...-vé tesz’ pl. pulvere ‘por’ > pulverisar ‘porít, porrá tör’;
    Új képzés: emulsion ‘emulzió’ > emulsionisar ‘emulgeál’;
  2. ‘...-t használ, ... (elvei)t alkalmazza’ pl. Pasteur > pasteurisar ‘pasztőröz’;
    Új képzés: collodio ‘kollódium’ > collodisar ‘kollódiummal bevon’;
  3. ‘...-vé tesz, alakít’ pl. american ‘amerikai’ > americanisar ‘amerikanizál, elamerikaiasít’;
    Új képzés: minime ‘legkisebb’ > minimisar ‘minimalizál, a lehető legkisebbre csökkent’
Megjegyzés: Az -ismo és -ista képzős főnevek gyakran inkább az -isar képzős igék származékainak foghatók föl, semmint főnévi, illetve melléknévi alapból történt képzéseknek.

lap tetejére   |   « előző oldal   |   következő oldal »

Vissza a főoldalra

Az eredeti interlingva nyelvtannal kapcsolatban Ado Hall-nak, a magyar változattal kapcsolatban pedig nekem lehet levelet küldeni.