Az Interlingua egy nyelvtana

Alexander Gode & Hugh Blair IALA 1951

Szóalkotás

Melléknévből történő képzések

141. §

I.B.a – FŐNEVEK MELLÉKNEVEKBŐL az alább felsorolt képzők segítségével képezetők. Az önállóan, főnévként használt mellékneveket illetően l. 38. §–41. §. N. B. A csillaggal megjelölt képzők előtt tővégi -c írása megváltozhat – a és o előtt -ci-re, illetve e és i előtt -ch-ra –, hogy a kiejtés megmaradjon, vö. 137. §, 3. bekezdés.

*-essa
‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -ság/ség’ pl. polite ‘udvarias’ > politessa ‘udvariasság’; ric ‘gazdag’ > ricchessa ‘gazdagság’;
Új képzés: apte ‘megfelelő, alkalmas, hajlamos’ > aptessa ‘alkalmasság, rátermettség, hajlam’
-ia
(ejtsd: -ía)
‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -ság/ség’ pl. efficace ‘hatásos, hatékony’ > efficacia ‘hatásosság, hatékonyság’;
Új képzés: felice ‘boldog, szerencsés’ > felicia ‘boldogság, szerencse’; fraudulente ‘csaló, csalárd, fondorlatos’ > fraudulentia ‘csalás, csalárdság, fondorlat(osság)’
Megjegyzés: Általában a -nte képzős melléknevekhez járul. Az így kapott -ntia összetett képző egybeesik az igei alapú -ntia főnévképzővel, l. 148. §: -antia.
-ia
(ejtsd: -ía)
‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -ság/ség’ pl. zelose ‘féltékeny, irigy’ > zelosia ‘féltékenység, irigység’;
Új képzés: brachycephale ‘rövid fejű, brachycephal’ > brachycephalia ‘rövidfejség, brachycephalia’
Megjegyzés: Főként szaknyelvi összetételekkel használatos.
-ismo
  1. ‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -izmus’ pl. provincial ‘vidéki(es), tartományi’ > provincialismo ‘vidékiesség, provincializmus’;
    Új képzés: brutal ‘állati(as), durva’ > brutalismo ‘állatiasság, kegyetlenség’;
  2. ‘olyannal kapcsolatos tan vagy gyakorlat, ami ...; -izmus’ pl. social ‘társadalmi, szociális, társas’ > socialismo ‘szocializmus’;
    Új képzés: atonal [Zene] ‘atonális, hangnem nélküli’ > atonalismo [Zene] ‘atonalizmus’;
  3. ‘a(z) ... népre vagy azok nyelvére jellemző dolog, sajátság stb.; -izmus’ pl. german ‘német’ > germanismo ‘germanizmus, német (nyelv) sajátosság’;
    Új képzés: polynesian ‘polinéz’ > polynesianismo ‘polinéz (nyelvi) sajátosság’
    Megjegyzés: Főnévi alapú képzéseit l. 138. §..

-ista
‘olyannal kapcsolatos tan vagy gyakorlat követője, ami ...; -ista’ pl. social ‘társadalmi, szociális, társas’ > socialista ‘szocialista’;
Új képzés: atonal [Zene] ‘atonális, hangnem nélküli’ > atonalista [Zene] ‘atonalista (zeneszerző)’
Megjegyzés: Főnévi alapú képzéseit l. 138. §.
-itate
‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -itás’ pl. regular ‘szabályos, szokásos’ > regularitate ‘szabályosság, rendszeresség’;
Új képzés: cohesive ‘kohéziós, tapadó’ > cohesivitate ‘kohézióképesség, tapadóképesség’
Megjegyzés: Az -itude szinonimája; előnyben részesítendő, ha az alapszó képzett. Továbbképzéseiben az -itate toldalék -it alakúvá válik a-val kezdődő képzők előtt, pl. autoritate ‘tekintély; szaktekintély; felhatalmazás; hatóság’ + -ari > autoritari ‘tekintélyelvű, ellentmondást nem tűrő’. (Azonban az -itate-vel új képzéseket lehetőleg ne alkossunk.)
-itude
‘az az állapot vagy minőség, amikor valaki vagy valami ...; -ság/ség’ pl. certe ‘bizonyos’ > certitude ‘bizonyosság’;
Új képzés: emerite ‘nyugalmazott’ > emeritude ‘emeritusság, nyugalmazott tanári státus’
Megjegyzés: Az -itate szinonimája. Továbbképzéseiben az -itudin- alakú, pl. latitude ‘(földrajzi) szélesség’ + -al > latitudinal ‘(földrajzi) szélességi, haránt/keresztben húzódó’.

142. §

I.B.b – MELLÉKNEVEK MELLÉKNEVEKBŐL új képzések csak egyetlen kicsinyítő képzővel, valamint az abszolút felsőfok -*issime (l. 36. §) képzőjével alkothatók. Megjegyzendő, hogy a magyarhoz hasonlóan minden -ista képzős főnév melléknévként is használható, pl. socialista ‘szocialista’. N. B. A csillaggal megjelölt képzők előtt a tővégi -c írása megváltozhat – a és o előtt -ci-re, illetve e és i előtt -ch-ra –, hogy a kiejtés megmaradjon, vö. 137. §, 3. bekezdés.

-*ette
‘kissé, némileg ...; -ocska/ecske; -s’ pl. belle ‘szép’ > bellette ‘csinos’;
Új képzés: blanc ‘fehér’ > blanchette ‘fehéres’

143. §

I.B.c – A HATÁROZÓSZÓK KÉPZÉSÉvel a 45. §–47. § foglalkozott.

144. §

I.B.d – IGÉK MELLÉKENEVEKBŐL ugyanolyan eszközökkel képződnek, mint főnevekből. Erről l. 140. § fentebb.


lap tetejére   |   « előző oldal   |   következő oldal »

Vissza a főoldalra

Az eredeti interlingva nyelvtannal kapcsolatban Ado Hall-nak, a magyar változattal kapcsolatban pedig nekem lehet levelet küldeni.